Kirándulásunkat Farkas Ferenc szervezte a Budai Várba. Farkas Ferenc, a most 76 éves villamosmérnök egykoron a Budavári Palota üzemeltetője volt.
Milyen most visszajönnie régi munkahelyére? – kérdeztem tőle.
Csodálatos látni a fejlődést, most minden a kor szellemének megfelelően épül-szépül. Akkoriban semmire sem volt pénz és akarat, mégis mindennek működnie kellett. Mégsem a keserves erőfeszítésekre emlékszem, hanem arra, hogy mennyi elhivatott ember dolgozott itt. Olyan muzeológusok, mesteremberek tevékenykedtek körülöttem, akik imádták a munkájukat, akikkel jó volt megállni beszélgetni mert szárnyaltak, szívesen avattak be tudományukba. Így megismertem minden zegét-zugát a várnak és megszerettem, csodáltam. Ide mindennap jó volt megérkezni dolgozni. Ma pedig azt látom, amiről akkor csak álmodtunk.
A csoport a Szent István termet tekintette meg. Ez a terem a palotaegyüttesen belül a déli oldalon, az első emeleten kapott helyett. A magyar államiságot szimbolizáló terem a II. világháború után megsemmisült. A falakon az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló falképsorozat látható. Az uralkodó stílus a román stílus, amely eltér a Palota alapvetően barokk és neobarokk enteriőrjeitől. Eredeti majolika csempeburkolatát rekonstruálták. A kandalló a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítményét idézi vissza. A terem központi helyén lévő kandalló és a párkányán lévő Szent István mellszobor, az intarziás parketta, fém és ötvös munkák, egyedi bútorok és függönyök újjászületésén legjobb hazai mesterek dolgoztak. A terem több kiemelkedő alkotása is Zsolnay kerámiákból készült. Faburkolatai és bútorai Thék Endre gyárában készültek és párizsi világkiállításon is szerepeltek. Hauszmann Alajos az 1900 párizsi világkiállításon Grand Prix kapott érte.
2019-ben indult Nemzeti Hauszmann Program a Budavári Palotanegyed újjászületésének programja. Aki ott jár ma, büszke lehet a magyar építőművészet nagyságára. Ámulhat a rangjához méltó külső és belső felújításokon, ahogy a történelmi dísztermek, épületek ismét visszanyerik régi – Hauszmann Alajos által megálmodott – fényét és eredeti formáját. Hauszmann azt is fontosnak tartotta, hogy a palota és környezete díszítésénél minél több jeles magyar ipar- és képzőművész munkája jelenjen meg. S ilyen nagyszerű mesterek ma is vannak, ezt bizonyítja a sok csodás rekonstrukció.
Bősze Valéria
